Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


103,Asszíria további szövetségesei

Izsák (Yiẓḥaq=Jóság) fiai: Ézsau és Jákob

Ézsau hettita, hét-országi magyar lányokat vett feleségül. (Tőle származtak az edomiták.)

Jákobnak főfeleségei (Ráhel és Lea) mellett hettita feleségei (Bilha és Zilpa - bolha és szilfa) voltak. Négy anyától 12 fia született. Hozzá is eljöttek az Úr, az asszír király követei. Megújították neki is a korábbi ígéretet, (ígéret földje) és az asszír szövetséghez való csatlakozást kérték.

Az Izrael nevet adta neki az asszír király. E név K.e 1234 körüli időből ismert Isi-ra-el (só úr élő) szó összetételekre következtetve Asszír élúr, asszír főúr nevet kapta. Írják az úr bajnokának, istennel küzdőnek. Az es-ra-elita elnevezésben már láttuk a só-úr-el-híta, kedves elhívott népét írja a Biblia. Az úr és isten elnevezés alatt mindig az asszír királyt értették, a legújabb Bibliakutatások szerint.

Kánaánban négy asszír szövetségben élő csapatot (családot) találunk. Ők lettek a későbbi hatalomátvétel támaszpontjai.

Az első Ábrahám hebroni birtoka, melyet megvásárolt.

A második Lót és családja leszármazottai. Moáb és Ammón leszármazottai moabiták és ammoniták a Biblia szerint.

Harmadik Ábrahám és Sára kísérete, álcázott kóborló pásztorok és fegyveresek.

Negyedik a híres Ajtó előterében Egyiptomból Asszíria felé vezető útnál, Mózes birtoka. Ezt a területet kapta házassága révén, és úgy tartják, hogy itt az Egyiptomból elhívottak táboroztak. (Mózes egyezik Ehnaton fáraóval, akit az ország elhagyására késztettek?)

Ábrahám sikeres volt az Asszíriától való rettegés elterjesztésében, a négy magyar város, Úr, Sodoma (Sóvár) és Gomora (Gömör), Hattus (Hét törzs) elpusztításával.

 

Az Egyiptomba irányított sivatagi törzsek, migránsok

Goshen = Koshon a magyarokkal szövetséges sötétes bőrű magyar nyelvű állattenyésztéssel foglalkozó nép, a kusok egyik területe.

Józsefet szép történetben írják le, amint becsempészik a rabszolga kereskedők Egyiptomba. Mai adataink szerint az egyiptomi magyarokra nem volt jellemző a rabszolgatartás, ha volt is ilyen az a fáraó védnöksége alatt állt, és nem megalázó helyzetet jelentett az elnevezése. Úgy tűnik József tett ajánlatot a testőrparancsnok szép feleségének… A börtönből kiszabadulva József felesége Asszonath = asszony+nagy = nagyasszony, a (Hélopolisz) Napváros főpapjának lánya volt.

Koshonban miután József házasságával bekerült a papi vezetőrétegbe, alkirály lett. Itt helyezte el a kb. 70 fős rokonságát, a Biblia szerint Jákob leszármazottait. (József története a Bibliában.)

Az időpontbeli bizonytalanság ma is fennáll, mikor történhetett az esemény. Kr.e. 12. századra becsülik a kort, mások a Hyksos fáraók idejére. (Hyksos – hét-sas.)

Itt is a magyar névadás módszerével találkozunk. Az Ószövetség azért érdekel, mert segítségével rengeteg magyar szót, kifejezést, összefüggést tudunk megismertetni a világgal. József neve régiesen Jo-sep = jó+szép magyar szó összetételt mutatja. A Biblia le is írja, hogy József „jó és szép” ember volt. József tudott magyarul. E nélkül semmire sem jutott volna Egyiptomban. Beszélte a kánaáni-asszír nyelvjárást is, mert testvéreivel először tolmács segítségével kommunikált.

Az egyiptomiak a pásztorkodást szívesen átengedték vendégmunkásoknak, így a bevándorlók közel 70 fővel pásztoroknak álcázva kértek betelepülési engedélyt. Koshon, (Goshen) területet mely akkoriban pálmaerdőt, gabonaföldeket is magában foglalt, József befolyásával legelővé nyilvánította és kiutalta a migránsok számára. Itt a társaság gyorsan szaporodhatott, a terület a korban a kutatók szerint 5-6 ezer ember önellátására volt elég. Később fontos támaszpontja voltak az Assziriából érkező kém és diplomáciai tevékenységnek. Mely első lépésben a Habúr folyótól nyugatra eső területek meghódítását, utána Egyiptom kirablását, lakosságának kiirtását és meghódítását tervezte. A határ közelében az ötödik támaszpontja jött létre Asszírnak.

Nem is maradtak a betelepültek kecske és birkapásztorok…

Az iratok bizonytalansága miatt nem tudjuk megállapítani, hogy a kánaáni térségben sikeresen kémkedő Ábrahám atya egyiptomi látogatása a betelepülést célozta volna, vagy a már meglévő bevándoroltatottakkal vette fel a kapcsolatot.

Cél a magyar területek feletti uralom megszerzése volt.

 

Ábrahám egyiptomi utazása

Az utazás sietősen történt. Sikem = Székemben találkozott az asszír futárokkal. Hamarosan Egyiptomból tudósít a Biblia, hogy egyenesen a fáraó udvarába ment. Egy uralkodó nem minden jöttmentet fogad, ezért valamilyen fejedelem, magas rangú személy volt, az asszír király megbízásából. A fáraó fogadta Ábrahámot. Ő vitte feleségét, Sárát, akit itt is leánytestvéreként mutatott be az uralkodónak. Felajánlotta a királynak, hogy fogadja a háremébe. Valaki lányát a királyi hárembe fogadni, hogy az uralkodónak gyermekeket szülhessen, nagy megtiszteltetésnek számított, hosszú korokon keresztül.

Sára bekerült a királyi udvarba és hárembe, mint előzőleg a pilisi király udvarában.

Ábrahám szabadon utazgathatott, kémkedhetett Egyiptomban. Meg is gazdagodott, mert voltak neki: „birkái, ökrei, szamarai, szolgálói, szolgálónői és nőstény szamarai és tevéi…”(Gen.12,16.)

Ábrahámról és Sáráról, miután gondoskodtak arról, hogy botrány legyen, a megfelelő idő elteltével kitudódott, hogy házaspár. A botrány, az, hogy kitervelték, miként kompromittálják a fáraót, akiről kitudódott, hogy férjes asszonyt is tart a háremében.

Sikeres volt az egyiptomi küldetés:

  • kikémlelte az országot,
  • adatokat szerzett milyen a haderő,
  • miként működik a vallási vezetés, a korabeli média,
  • mekkora a magyar népek összetartása,
  • milyenek a termések,
  • mekkora az állatállomány,
  • van – e arany, nemesfém, és milyen mennyiségben.
  • Megtudták, hogy magyar területeken bárhova be lehet jutni szép nők segítségével.

A magyar államok, városállamok királyaihoz asszonyokon keresztül lehet könnyen hozzáférni, ott befolyást szerezni. Ha már bent vannak a kémnők a palotákban, a szép nők segítségével befolyást tudnak szerezni a bel- és külpolitikában, vallásban és minden más fontos ügyben.

2016.07.31. (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Wikipédia adatai, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)