Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11, A keleti őshaza benépesítése

Az utolsó Vízözön túlélői

AZ ŐSHAZAI NÉP TÖRTÉNETE:

A történeti idők hajnalán, vagyis a jelenlegi tudományos eszközeinkkel elérhető legrégibb korban az őshaza magyar népességét két, egymástól távol eső csoportra oszolva találjuk, a természeti katasztrófától megkímélt hegyek között:

1. a Kaukázus vidékén,

2. Délkelet-Afrikában.

Ha utóbb e két csoport egymással egyesült és közös hun magyar nemzeteket alakított ki, akkor az őshaza közéjük eső részeit megelőzőleg ezekből az ősi központokból kellett benépesíteniük. Olyasformán, hogy az északi menhelyről Dél felé, a déli menhelyről pedig Észak felé terjedt a lakosság.

11.a-kokori-magyar-leletek.jpg(Kőkori leletek elhelyezkedése.)

AZ ŐSHAZA ÉSZAKI FELÉNEK BENÉPESÍTÉSE

A régészek az emberi települések legrégibb nyomait északon a Kaukázusban, a Kaspi- tó alatt, a Tigris felső vidékén és a Zab-folyó mentén, valamint a Jordán völgyében és a Taurus lábainál észlelték és keletkezésük idejét Kr. e. 6800 és 6500 közé helyezték. Ezek még elszigetelt telepek voltak, az ősi menhelyről kimozduló nép első gyarmatai. A következő két és félezer esztendő alatt e telepek sűrűsödtek és a Termékeny Félhold lefelé hajló száraiban is megjelentek. E csiszolt kőkori telepeket fenti térképünkön pontokkal jelöltük.

 Ha ezeket a pontokat vonalakkal összekötjük és figyelemmel vagyunk az időrendre, valóban azt látjuk, hogy a magasabb fekvésű helyekről történt a szétágazás, a földrajzi adottságok által előírt útvonalon, a Kaukázusból nézve délkelet illetve délnyugat felé.

11.b-termekeny-felhold.jpg(Termékeny Félhold területe.)

A legkorábbi magyar gyarmatok ránk maradt nevei, a velük kapcsolatos képírásos szövegekkel együtt, a népesség fokozatos szétterülésére közelebbi felvilágításokat is nyújtanak. A Tigris és a Zab találkozásának vidékén a legősibb két emberi település neve a szakemberek átírása szerint AR-PACH vagy AR-PACH-i-YAS és QALET-JARMO (Kr. e. 6500).

Időrendben utánuk következett (Kr. e. 4500) SAM-AR-RA, MAT-AR-AH, GA-URA és AR-BELA. A Tigris-folyó ez időbeli neve IDI-KLAT, az Eufráteszé BUR-UTU, az Eufrátesz középső szakasza alatt elterülő mezőföldé pedig MESO-POT-AM-JA.

 A Tigris mentén szervezték meg a KALDI vagy KALTI nevű országot. (=Keleti ország).

 A szétterülő nép ez első történelmi emlékeiben többször szerepel nyelvünk: Úr (UR, AR) szava;

 látjuk ott Kelet szavunkat a Qalet- Jarmo, Idi- Klat és Kaldi (Kalti) nevekben;

 a hon értelmű Mat, Ma összetevő elem a Matarah, Jarmo és Mesopotamja névben;

 Szem szavunk a Szamarra névben;

 víz értelmű Bor szavunk a Burutában;

 Mező szavunk a Mesopotamjaban;

 Jós szavunk az Arpachi- Yasban;

 ismerős az Ar- Belában szereplő Béla, melynek ,férfi' jelentését a Bál szóval kapcsolatban már tudjuk.

 

 Az Idi szót az Idi-Klatban más nyelvészek kutatásai alapján a régi magyar folyót jelentő ,ügy' szóval azonosíthatjuk (v, ö. Fekete-ügy);

 Burutu ,utu' ~ részlegét több hasonló név összevetése alapján Út szavunkkal azonosítjuk; a Mesopotámiában is szereplő ,pot' részleget a törvényszerű lágyulás (P = F; T = D) alapján Föld (főd) értelembe vesszük,

 Gaurában pedig kő szavunkat látjuk (G=K), mint ezt a kérdéscsoportot már fejtegettük.

 

Ezek szerint a Termékeny Félhold legfontosabb tíz neolitikus helyneve egytagú magyar szavak összetételéből keletkezett és egyik- másiknak értelmét a megadott ábécés átírásból is kitalálhatjuk.

Qalet- Jarmo mai helyesírásunkkal: Kelet Gyarmata;

 Kaldi vagy Kalti: Keleti ország (Kel-Ta);

 Idi- Klat: Keleti ügy (folyó);

 Szamarra: Szemúr vagyis a Napisten otthona;

 Matarah az a hely, ahol a Magyar ős lakott;

Ar- Beles: Bál Úr, a termékenységi isten székhelye;

Burutu: Bor Útja;

 Mesopotamja: Mezőföldből álló ország (Ma);

 Gaura: Kő Ura, vagyis az ország urának székhelye.

Ahol elviselhetetlen Jégkorszak volt, ott nem éltek emberek. Főleg az Ural-szibériai területen nem. Ezt az éghajlat nem tette lehetővé. Onnan nem jöttek magyarok, sem finn sem ugor népek.

11.c-sziberiabol-senki-nem-jott.jpg

SZIBÉRIÁBÓL SENKI NEM JÖTT.

Ha elolvassák a következőkben bemutatott több mint száz lelet értelmezését melyek nagy részét e honlap szerkesztője fordított le évek alatt és a továbbiakban bemutatja, ezt a térképet már nem hiszik el...lássuk együtt a bizonyítékokat a magyar népek eredetéről.

11.d-a-vizozon-utani-nepesseg-utja.jpg

A vízözön után a népesség elterülésének az útja a hegyekben lévő menedékhelyekről.

 

Csicsáki Jenő: Mu, az emberiség szülőföldje munkája is érdekes olvasmány.

Köszönet dr. Baráth Tibor úrnak (Canada) a kutatómunkájáért. A sumer-magyar rokonság alapján álló magyar őstörténeti kutatásokkal foglalkozott. Magyar, francia és angol nyelven 15 kötet történeti munkája jelent meg, ezek az ősi Magyarországok és népek történetével foglalkoznak.

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-10-29. cikk szerkesztett változata.)

2014-11-14.