Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


13,Árpád nemzete a Nílus deltájában

Árpádok családja jelentősége a Vízözön után

Mi volt a helyzet a Termékeny Félhold lekanyarodó nyugati szárának végében, a Nílus deltájában és a folyó hosszú völgyében?

A hajdan itt élők emlékezete szerint országukba az első népesség észak felől érkezett. A tudósok e híradást beigazolták és munkáikban kiemelik, hogy a Nílus völgyébe a földrajzi adottságok miatt nagyobb tömegekkel észak felől csak egy keskeny átjárón keresztül lehet behatolni, amely a Szuezi-öböl vége és a Földközi-tenger között elterülő mocsaras és vízárkokkal átszelt területen vezet át. Ezt a bejáró kaput a régiek találó kifejezéssel HIRUS AITU (Maspero: History:. II. 155) Híres Ajtó néven nevezték. Kezdetben Egyiptom alatt nem is értettek mást, mint e bejáró kapu környékén keletkezett és fokozatosan szaporodó településeket ennek megfelelően Egyiptomot "Ajtós Országnak" hívták (Herodotos: History. I. 117.old.)

13.a-egyiptom.jpg

A deltának első közigazgatási központja a görögül Butonak mondott város volt, amelynek hieroglifáit így írják át:

PI UT JOIT (Hall H. R.: The ancient history...London, 1952. 97.old.), amit bizonyára így kell helyesen hangzósítanunk: Be itt jött, hiszen az egyiptomi nevek általában egy-egy rövid mondatból szoktak állni.

 BUTO = Be+iTT+jöTT városból, katt az aláhúzottra.

A második nagyobb helyet görögül Busirnak mondották, hieroglifáit (Budge A. Wallis: The Book of  Dead. 205.old.) így írják át: PER ASAR (Budge A. Wallis: The Book of  Dead. 368 jzt).. Az írásjeleket mi így olvassuk P-A-AR EST-UR, amit a Hon értelemmeghatározó követ, tehát igazi neve: Vár, Estúr Hona.

Paar est ur on= Vár, Estúr hona.

Innen a népesség továbbterjedt a Fayum nevű oázisba, amely már a Delta alatt van s mintegy nyolcvan kilométerre nyúlik be a sivatagba. Az oázis környékét T-ARK-HAN: Tó Urak Hona- néven ismerték, keletkezési idejét rádiókarbon mérésekkel Kr. e 4437-4145 közötti időre teszik

Tark-han = Tó urak hona. (Tarkhan = Tárkány? Magyarországon is van. Egy lelet több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. -szerk. )

(Hawkes, Wooley: Prehistiry and the beginning of civilization. New York, 1963. 234.old.).

A jóval lejjebb lévő BAD-AR-l Botúri (Árpádi) telepet és a görögül Abydosnak mondott várost Kr. e 4000 táján alapították ((Hawkes, Wooley: Prehistiry and the beginning of civilization. New York, 1963.. 219-259.old.). Badari.

(Képek Badariból, katt ide.)

Abydos nevét öt hieroglifa írja, amit a szokásos Hon meghatározó követ (Képek Abydosról katt ide). A jele ezúttal is egy rövid mondatot eredményeznek: ABa Be-KET-U-SAT Hon, Vagyis -Abba beköltözött.

Abydos 13.c-abydos.png

 Eddig még meg nem állapított időből eredt Delta alatt lévő Hon város; az átírók szerint ON, AN, ANU, UNNU, a görögök elnevezésével Heliopolisz azaz Napváros. Idők múltán egy darabig ez a város lett a Delta közigazgatási középpontja. (Képeket láthat, katt ide.)Hieroglifái szerint (Budge A. Wallis: The Book of  Dead. 203.old.) a város régi teljes neve tulajdonképpen AN-NET ,Hon': ~A Nagy Hon-. A hozzáfűzött magyarázó hieroglifák szerint ez volt a P-A-AR-A NETER: Nagyúr Vára.

Hon város 13.-hon-varos--heliopolisz.pngA Bibliában On néven szerepeltetik.

Vele egyidős lehetett a Badari felett mintegy 120 kilométerre lévő második Hon város: UNNU, a görögül Hermopolisznak mondott hely.

A lakosság földrajzi eredete és népisége szempontjából a legfontosabb mozzanat az, hogy az észak-egyiptomi dinasztia megalapítójaként is egy ER-PAT, ER-PET: Árpád nevű királyt tiszteltek, akinek neve mellett gyakran szerepel az őshazájára, a Zab folyó vidékére utaló Zab név, amit az egyiptológusok SAB, SEB alakban írnak át (Budge A. Wallis: The Book of  Dead. 18, 138, 435.old.).

Ez az első egyiptomi Árpád-dinasztia több királyt adott a kialakulóban lévő országnak a nagy esemény idejéig, a déli magyarok bejöveteléig, de azok nevét a megadott alakban nem tudjuk értelmezni. Kivételt csak az utolsó király képez, akit ~Ősúrnak~ neveztek. Az ő nevét az irodalomban a görögök által használt OSIRIS alakban találjuk. Ez a király Kr. e. 3400-3200 táján uralkodott és magát ER-PAT SAB-UR ősétől származtatta. 

Az európai Magyarországba irányult magyar népágról egy bizánci forrás azt mondja, hogy őket valamikor SAB- AR-TO-I AS-PHALO-I- nak nevezték. Vajon ebben a kifejezésben nem a Zab-Úr-Földi Ős- falvakból kiindult embereket kell látnunk?

A benépesítési folyamat lezajlását a régészeti, nyelvészeti és történeti adatokon kívül igazolják az embertani megfigyelések is. E tudomány szakértői szerint a csiszolt kőkori kultúra elterjesztői kerek koponyájú emberek voltak, akik a Régi Kelet egész felső vidékét az iráni térségből kiindulva árasztották el (Pittard Eugene: Les racees et l historie Paris, 1953. 375, 516 és olv. Maspero G: History.. . I. 56 sk; Herodtos: History I. 118 jzt). Az Iránból való szétáradásnak több írásbeli említése is van, melyek közül az Egyiptomi Bibliában előforduló feljegyzéseket és egyes fáraók idevágó sírfeliratát megelőzőleg már ismertettük. A Termékeny Félhold azonos forrásból eredő benépesítése nyomán olyan egységes kultúra keletkezett a Tigris folyótól a Nílus völgyéig, amelynek közös jellemző tulajdonságai a kutatók figyelmét régóta magára vonta és a tényt minden szakkönyv gondosan nyilvántartja. A. L. Waddell például így szól: "A világ három legnagyobb ősi kultúrájának egysége (a Tigris-Eufrátesz völgyi, a Nílus völgyi és az Indus völgyi, hozzáadva a Kréta szigeti kultúrát)... és ugyanezen kultúrának aránylag gyors elterjesztése az árja faj által... bizonyítja a világkultúra lényegbeli egységes voltát és egy központból való eredetét."

A felsorolt helynevek, személynevek és történeti okmányok, valamint a tudósok egybehangzó megállapítása szerint kétségtelennek látszik tehát, hogy Kis-Ázsiába, Szíriába és a Nílus völgyébe is ugyanaz a nép telepedett be elsőnek és szervezett ott államokat, mint amely a Tigris és Eufrátesz völgyét is megszállta és azt társadalmilag és politikailag először megszervezte.

13.b-arpad-nemzete.jpg

Ez a szervező nép a Kaukázus vidéki Árpádok magyar népe volt. Igaznak bizonyult eszerint az a régi feljegyzés, amely szerint a:

Piros betűk: női alak olvasata:NU-KETE-KET

Zöld betűk: URBOT NEMSETE, USUK KETE

Kék betűk: HAS-A-BA MENT.

Összeolvasva a képírást:

A nyugatikat Árpád nemzette; ősük két hazába ment.

A Régi Kelet felső részében lezajló népmozgást vizsgálva, eddig még nem szóltunk a Kaukázus két hegylánca között nyugat-keleti irányban húzódó Araxes- völgyről. Pedig e folyó vízgyűjtő területén ma is van egy Arpacsay nevű helység, amely kísértetiesen idézi az Árpád nevet.

Környezetében két másik hely nevében is szerepel a BOT hangcsoport: Batum és Bitilis, és van ott egy Oltu és egy Maku helynév is, amely az európai Magyarország Olt és Makó régies alakjával véletlenül (?) megegyezik.

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-10-30.cikk átmentése.)

2014-11-14