Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


34,Kréta szigete

KRÉTA

A mai Kréta név magyar szavak görögös kiejtéséből származik. K-R-T-A = KÖR-TA(LAJ),

Kerek talaj, föld értelemben.

A történelem előtti Kréta

"Az első emberfélék települése megközelítőleg 130 000 évvel ezelőttig nyúlik vissza, a őskőkorszakig. A települések nagy része az i. e. 7. ezredben már rendelkezett háziasított marhákkal, bárányokkal, kecskékkel, malacokkal és kutyákkal, mellette pedig gabonát és hüvelyes növényeket termesztettek. Ebben az időszakban már Knósszosz volt a központja a Kréta szigetének, majd később a minószi időszaknak is. Pár ismertebb település ebből a korból Kephala, Magasza és Trapeza."(Idézet a lexikonból.)

34.kreta.png

(Eredeti nagyságért katt a képre.)

A sziget jobb oldalánál Zakros, nálunk van Zalakaros. Bal oldalánál Kissamos nálunk is van Szamos. Nézzük tovább:

A Kerek-úr, a Nap ősi nevei között már szerepelt, a Ta- szótagról is tudjuk, hogy talaj, föld, ország a jelentése. Mai szavainkkal így Kréta neve ősi magyar jelentése, Napország.

A krétaiak minden olyan szigetre, ahova a magyar lakosságot letelepítették, a népszaporulatból és a bevándorlásból, maguk közül küldtek helytartót, helyőrséget, hivatalnokokat. Kr.e 14. században egységes nép és kultúra jellemezte a térséget. A kultúrájuk Kr.e. 2500-ban már igen magas szintre jutott. Szabályosan tervezett városokban éltek. Építőanyagnak téglát és köveket használtak. Szépen kidolgozott ékszereket készítettek. Csodálatosan díszített és festett volt a királyi palota.

34.-osi-kreta.png

Ősi Kréta (Katt a képre.)

Kr.e. 1520 körül volt az Égei katasztrófa, a Ciklád szigeteki vulkánkitörés, az ezt követő természeti katasztrófák söpörték el a civilizációt. (Az újabb vizsgálatok szerint a vulkánkitörés helyes időpontja i. e. 1628 volt.) A lakosság a Balkán felé költözött. Az Égei szigetek központja Mükéné lett. Mínoszi civilizációnak is nevezik, Mínosz, az egyiptomi Ménes király nevére hasonlít.

A mínoszi civilizáció

Egyiptomban Kr. e. 3200 körül olyan eszközöket használtak, melyeket Krétán is megtaláltak, és előzőleg ott voltak használatosak. Úgy látjuk, hogy az első csoportok Ménes király észak-egyiptomi hadjáratakor költöztek ide, a Goshen = Kos–helye területről, és sötétes bőrű kusok voltak. Őket követték a fehér magyarok, mert Kréta első királya is Mínosz (Ménes), egyiptomi nevet viselt. Az ő szimbóluma a bika volt, szintén egyiptomi jelkép. Jöttek a néphullámok a magyar testvéreikhez. Kr.e. 2000-1850 között Hétországból származó bronzeszközöket találtak. A föníciai, kánaáni terület lakossága pedig az asszír szövetség népirtásai elől menekült testvéreihez. A krétai civilizáció lakossága a régi magyar államokból származott.

 

Magyar nevek Kréta szigetén

 

Kr.e. a legősibb leletektől kezdve Kr. e. 1150 körüli időkig magyar lakosság alkotta az egész államot. A kutatók rájöttek, hogy nem tudják visszavezetni a görög nyelvre a térség ősi elnevezéseit. Egy, a görög nép kialakulása előtti korban élő nyelv szavaira vezetjük vissza, melyen a dolgok azonnal érthetővé válnak.

Kréta sziget neve: K R T = kereta, kör-ta, kerek talaj. A Nap egyik ősi elnevezése Kerek-úr. A  Ta – szótagról tudjuk, hogy talaj, föld, ország az értelme. Mai szavainkkal: Kerek-ta, Kerek ország, Napország az ősi elnevezése és jelentése.

Kréta legrégibb neve Macaris, ma is van ilyen nevű hotel. Mi értjük, Ma-kar-ős, Magar-ős, jól olvassuk és értjük: Magyar ős szigete. Megalonisznak, nagy szigetnek magyarázzák.

Középső részén levő síkság földművelésre alkalmas terület neve Messara. Messara= mesar, masar = Magyar-síkságnak értem.

Knossos városa a király székhelye volt. Európa legrégibb városának tartják. Olvassuk a betűit: K-N-S a Kan-ős városa. A kan, hasonlatos a mén szavunkhoz, ott van a bika jelképe, ami férfi, hím, jelentésű, mint Ménes, Mínosz király neve.

A knósszoszi palota közel 20 000 négyzetméteres négyszögletű területet foglal el. A Kephala domb lejtőjén meglehetősen bonyolult négyszintes épületrendszert építettek. A közelben levő luxuscikkek lelőhelyeiként ismer telep Kephala. Nagyobb, mint a knossosi palota. A palotában 1300 helyiség volt. Ekkora építmény hatalmas gazdagságot és tudományt tükröz.

 Kep-hala = Kép-helye, a király tartózkodási helye. A királyokról tudjuk, ők Isten földi helyettesei voltak. Isten földi képmása, aki őt képviseli a földön a mindenkori király, Isten Képe helye. Ma is használjuk a képviselő szavunkat.

A királynő megaronjában faülőkével, folyóvízzel és csatornával ellátott árnyékszék található. Égetett agyag fürdőkádak, vízvezeték és szennyvízcsatorna-rendszer szolgálták a palota lakóinak kényelmét. A trónteremben áll az alabástrom királyi trónus. Hatalmas műveltségről, gazdagságról és hatalomról szólnak a leletek, és jó tudnunk, mindezt a magyar elme építette Kr. e. 2000 körül. Az uralkodó lakosztályát megaronnak = magyarnak nevezik. Később a gazdag urak házait is megaronnak nevezték el.

34.-knossos-tronterem.jpg

Knossostól nem messze van Koriya tana. Tudjuk, hogy a király székhelyéhez tartozott, az értelme is magyar: K R LY tanya= Királyi tanya. Közelében Corinna mare (Királyi tenger és szállodák vannak hasonló névvel).

 

A sziget közepénél van Pap-úr városa. Itt lakott a vallási vezető, vagy főpap. A keleti parton Lato = Látó nevű jósda állt.

Phaisztosz neve mükénéi írásban: PA-I-TO. Kréta déli partjaitól 12 km-re északra található a Mesara-folyó partján. Mi értjük, Fő-i-ta, a Fő, uralkodó talaja, földje. Pa-i-to ha tónak értem, ha volt korabeli gát, vagy víztározó, az lehetett tó elnevezésű helység is. Mindez a Messara = Magyar folyó partján.

34--phaisztoszi-korong.jpg

Knosszosztól 40 km-re van Malia, ősi nevét nem ismerjük. A feltárt palota Kr. e. 2000 körül épült, a knósszoszi palotának kisebb változatát tárták fel. Kissamos = Kis+szamos kréta nyugati részén üdülőhely. Van belőle a mai Görög szigetek területén is. Kis szavunkat értjük. van Szamos folyónk, mely a Szemes, néző szemelő nevünket idézi. Szemes volt a Nap egyik elnevezése is.

A krétaiak vallása

Isten neve: Zeusz. A közös ősük is Zeusz, a nép úgy tartja, hogy tőle származnak. Istent ősapai mivoltában tisztelték, magyar magánhangzóinkkal értelmes: Ze+uS = aZ+őS = Az Ős. A Zeus név 2000 évvel a görög nép kialakulása előtt már létezett.

34.-zeus.jpg

A lakosság egy része Egyiptomból érkezett. E név azonos a már bemutatott Ősúr (Osiris, Osir) nevével, ami szintén magyarul jól érthető név. Az Ős (Zeus) Istent a termékenység szimbólumaként ősapai szerepének megfelelően nevezték el, a korabeli gondolkodás szerint, Bika, Kakas, Ló, Mén, Kan jelzőkkel.

Zeusz szimbóluma a bika: a korban a Bika csillagképben kelt fel a Nap. A bika krétán is a termékenység szimbóluma lett, mint Egyiptomban.

Az Ős (Zeusz) másik jelvénye a madár, ami összecseng a magyar névvel. A régészek a sírokban madárábrázolásokat, madár figurákat is találtak.

Az Isten szimbóluma a fokos is volt, mint Egyiptomban, a viselőjéről értjük, a szóösszecsengés alapján: fokos=fő-kos.

34.-fokos_messara-kreta.jpg

Zeusz, az Ős egyik személyneve görögösen Mehar, mi értjük: magyar. Ha megnézzük a Zeusz szoborábrázolásokat, mag alakú minták, gömbök, túl méretes karok vannak az emberi úr alakon. A kiemelt részeket összeolvasva: mag+karok+ura = magyarok ura jelentést olvassuk.

Nem véletlen a nevek, szavak, szimbólumok magyarral való egyezése. Kréta Napország szigetén a királyságot egy magyar ősatya, az alapítók első vezetője hozta létre.

34.-apollo.jpg

Megjelent egy másik bevándorló csoport is. A görögök ezt az istenüket Apollónak nevezték. A Trója c. filmben is a hettita-hétországi város zászlóján ló szerepelt. Isten neve Apolló volt.

A fa ló okozta a város elestét. A hétországi menekülő csoport egyik vezetője a P/F változás előtt, A- Pa-Ló = A Fő+Ló volt. Magyarul értelmes mindkét olvasat, apa+ló és fő+ló is. A fő ló szavunk összecseng a felhő szóval. Ábrázolása felhővel is történt.

Mikor a nép Kr.e.1520 körül a felrobbant vulkán, a Ciklád szigeteki Théra hamufelhője elől elköltözött a Balkánra = Bál+kan szavunkat itt is felismerjük, vitték magukkal Zeusszal együtt Apollót is. A görög nép, miután az őslakó magyar, és az utánuk költöző hódítók keveredéséből létrejött, elfelejtette sok mindennek az értelmét. A magyar kultúrából kialakult a görög kultúra, de ezt később fogjuk megvizsgálni. Ők már nem voltak olyan vallásosak, mint magyar elődeik. Úgy gondolták, az istenek az Olimposz tetejéről irányítják a világot. Az egész társadalom a vallástalan élet felé haladt. (Miként ma Európa, mint a görög államok bukása után Róma bukása.)

 

A leghíresebb Krétai király

34--knosszoszi-palota.jpg

Neve egyezik az Egyiptomot egyesítő Ménes nevével. A király fogadótermét, ahol a trónja állt, Megaronnak, Megar+hon = magyar+honnak nevezték a főnevek régen –os, -es raggal végződtek. Személynévnél az ős szót olvassuk, mutató névmásként –az, -ez ad nyomatékot a szónak. pl: Ménes = mén-ez. Város=vár-az. Páros=pár-az. Piros=pír-az.

A királynő megaronjában (szobája) faülőkével, folyóvízzel és csatornával ellátott árnyékszék található. Égetett agyag fürdőkádak, vízvezeték és szennyvízcsatorna-rendszer szolgálták a palota lakóinak kényelmét. Ezt a lakrészt díszítik a híres delfines freskók.

 

34.-delfinek-knossos.jpg

Krétának és a fővárosnak nem találták meg a védőfalait.

Az ősi legenda szerint:

Krétát harci repülő védte a levegőben, Talósz - táltos paripa, vagy Tartarosz- tartályos görögös néven. Érdemes elolvasnunk."... naponta háromszor járta körül Krétát, és éjjel-nappal úton volt, pihenés és üzemanyag feltöltés, karbantartás nélkül, akkor egy kört 8 óra alatt kellett megtennie. Ez minimum 74 km/órás sebességet jelent átlagosan. Ahhoz, hogy egy felszíni jármű ilyen tempóban száguldhasson körbe-körbe, egyrészt inkább kerekekre, mint lábakra van szüksége, másrészt kiváló minőségű műútra végig a part mentén (amiről nem tudunk). A négy jelentősebb folyón való átkeléshez hidak kellenek, az éjszakai közlekedéshez és a tenger szemmel tartásához pedig reflektorok vagy éjjellátó készülék.
Ha Talósz csak nappal őrjáratozott, és valójában légijármű volt, akkor legalább 150 km/órás sebességgel kellett repülnie... Egy repülőgépről a magasból sokkal nagyobb terület tartható szemmel, mint a partról, ráadásul a vízi járművekre is könnyebben tud csapást mérni szükség esetén. Lehet, hogy valóban csak köveket dobált a közeledő hajókra, s nem bombákat, a tűzzel való halálra égetés azonban valószínűsíti, hogy gyújtóbombákat vagy lángszórót is használhatott a harcban..."

9.-sumer-repulok.jpg

A korból származó sumér leletek, melyek repülő makettek.

(Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.  Szövegek forrása olvasmányaim és az internet írásai alapján. Fő forrás: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete interneten szabadon olvasható műve. A cikk szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással.

2014-11-30.

Ajánló:

Dobos Csanád:

A minószi (krétai) civilizáció rejtett összefüggései

   A minószi paloták égi rendje, avagy a knoszoszi és phaisztoszi paloták földi tájolása

2015.08.25.