Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


47,Babilon bukása

Babiloni Birodalom és szövetségesei

Kánaánban, Szíriában, Hétországban a mauri magyarok területein megtaláljuk a magyar népek ősi szimbólumát, az oroszlánt és a madarat. A főnyelv, a királyok, papok, városok és a vidéki törzsek nyelve Kr.e. 15-13-században még magyar volt, és magyar nyelvű leleteket találtak a kutatók. Kánaán nevét vissza vezeti a lexikon: ma-at Ki-in-a-n írásra, ebben magyar szavainkat ismerjük fel: Egyiptomból ismert maat, magyar, föld jelentésű szótag. ki - kő, ország jelentésű szótag.in-a-n hon szavunkat látom, összeolvasva Kanhon eredeti nevén mai szórendünkkel és szavainkkal: Magyarok-hona, országa.

Hétország: (eredetiért katt a képre)

47-hetorszag.jpg

Szíria:

47-sziria.jpg

Kánaán:

47-kanaan.jpg

Tudnunk kell, milyen nyelven beszélő népeket szorítottak ki hazájukból a beszivárgó sivatagi só-menti népek. E népeket elűzték a Régi keletről, az Égei – szigetekre, a Balkán-félszigetre, és onnan a Duna –medencéjébe.

A magyar népek Kánaán és Szíria területén élő részei látták a valódi veszélyt. Az idegen népek elözönlötték a Tigris és Eufrátesz közét. A Tigris vonalánál tervezték a sivatagi népek megállítását. A régi magyar területek keleti felében már kisebbségbe szorult a magyarság. Ezért a szaporább, erőszakosabb népekkel szemben képtelenek voltak megtartani a politikai hatalmat. Az idegenek a mesés gazdagságú jólétben élő magyar országokba áramoltak. Ennek megállítására a nyugati testvér magyarok a veszélyt felismerve katonai alakulatokkal a szíriai Haláp (ma Aleppó) környékéről elindulva, az Eufrátesz jobb partján levő Mari és Assur várát elfoglalták. A két vár vonalában Kr.e. 1850 körül létrehozták az első Assuri birodalmat.

Egy másik magyar hadsereg a Jordán mellől indulva a stratégiai fontosságú Babilont foglalta el. Kr.e. 1830 körül létrehozta az első Babiloni Birodalmat.

A nyugaton élő (Amoriták = a mór földiek) maurik – magyarok az egész keleti térdégben kézbe vették a katonai ellenőrzést, a politikai főhatalmat, és megállították a nyomuló népeket.

 A Babiloni Birodalom híres királya Kha-múr-ab-i (Kr.e. kb. 1728-1686) maúri magyar volt. Nép származásában a neve is ez: múr, mór, maúr. Pap is volt, hab, ab szótagban látjuk. Mezőföldi módon a Kő, ország értelmű ka, kő szótag a neve elején van. Mai szavainkkal: Maúri pap országa értelemmel látjuk. A magyar papkirály egy feliratban hivatását is bemutatja: a gonoszokat (sivatagi nomád népeket) elűzze országából. A gyengéket megvédje az erőszakoskodástól. Világosságot derítsen a fekete fejűek felett, miként Isten teszi a nappal a Földön.

 

Fő feladatának tekintette a megmaradt magyar népek védelmét, biztonságát, a közbiztonság fenntartását.

Északon összefüggő várvonalat építtetett, a bent lévő nomádokat erősen megadóztatta. Téves elgondolás, hogy idegen nép telepedett a sumérokra. Ők épp a magyar népek védelmére érkeztek. Örömmel fogadták őket, és a magyar kultúra tovább virágzott. A nyugatról érkező mauri magyarok uralma idején Khamúrabi király leghíresebb emléke is meg van, amire a törvényeit vésték.

Eredetiért katt a képre:

47-hamurapi.jpg

 

A kő felső részén, az Isten széken ül, előtte áll földi helyettese Hamurapi. Mozdulataik is beszédesek.

Hamurapi jobb karja behajlítva: karja áll, összecsengése kar+ál = királ, király.

Isten a jobb kezével a király felé nyújt egy karikát, az úr jele. A keze felé pálca vagy jogar van. A kezével (a keze, a kete régiesen) együtt az összecsengés azt írja:

Királ ur a kete = Király, az uralkodó.

Asszúrban és Mariban Kr.e 19. század közepétől mauri csapatok adják a katonaságot. Mári város nevében is a magyar mauri, amorita, mór földi nevet ismerjük fel. Assurban a magyarok az Égi Istent tisztelték, Simegi (Sümegi?) Szem+égi, mai sorrendben: Égi Szem. Nevezték Nabu-ra: Napúr, a párját az éjszakai világítót Hud-ena = Hold anya néven. Templomuk Ekh-úr-sag és Kurk-ura volt, mai szavainkkal Ég-úr-széke, és Kerek-úr-háza. Megtalálták a kánaáni –szíriai istenneveket is: Bált és női párját Anut (a nőt).

A város helytartóinak magyar volt az elnevezése: Ig-úr-kap-kapu Ég-úr-kép-képe. A Király Égúr képe, és az ő helyettese. Az Isten papja: Samsi-ra-man, Szem-es úr-méne. Mindenütt találunk magyar jelvényeket, oroszlános ábrázolásokat.

Az Asszúrra, Márira, Babilonra támaszkodó erődítményrendszer kb. 200 évig védte a magyar népeket.

Ma Arab – félszigetnek nevezett területen is folytatódott a védvonal. Yemen, Hadramaut,, Sába, Márib fővárossal és Mén királysággal. Eritreában ők alapították az Axumi királyságot. Axum: Ég-szem, a Nap neve. Főleg fűszer és tömjén kereskedelemmel foglalkoztak, és öntözéses mezőgazdaságuk volt. Kr. e. 10. századig virágot a magyarság élete.

A magyar népek keleti határa Kr.e.1650-1500 körül meggyengült, nem tudott a katonai nyomásnak tovább ellenállni. A védvonalat Asszíria és Babilónia határán áttörték és elfoglalták Assur várát. A sivatagi népek benyomultak Babilóniába és azt is elfoglalták.

A régi rend őrei menekültek nyugati irányba, hogy ott újabb védvonalat hozzanak létre.

A hódítókat asszúriaknak nevezték el. A menekülők közé előzőleg befogadott nomádok is bele kerültek. Jöttek a beépített ügynökök is. Az egyiptomi Kos honban: Goshen elhelyezett József-féle család is megérkezett. Egy jól védhető bázist hoztak létre a magyar népek: a kisázsiai Halas folyónál, ma Kizil Irmaknál levő fennsík. Ezt a területet a Szíriában élő hét magyar törzs egyesített katonai erővel birtokába vette. Az új hatalom Hét-úr-országa lett. Héti-ta néven őket nevezik hettitáknak. Karkemis (Karika mása, Napváros), Damaszkusz (Dámaszék), Árpád, Aleppó (Haláp) és a Habúr folyó vonaláig katonai erődítményekkel védték a magyar népeket. A déli irányban levő másik magyar hatalommal, Égi-tával (Egyiptommal) is rendezni kellett az új birodalomnak a viszonyát.

Egyiptom és Hétország között Kr. e. 1279 körül jött létre szövetség. A szerződő felek egymásnak békét és barátságot fogadtak. Kölcsönös katonai segítségnyújtást ígértek, ha egy harmadik hatalom megtámadja őket. Ez a korban Asszíria volt. Kr. e.1264-ben a két királyi család összeházasodott. II Ramszesz (Úr-mása) feleségül vette III. Hattusilis (Hét-törzs ura) leányát. Egyiptomi címe Ra Nővére lett a királylánynak. Budge így írja: Ra Neferu. A Hettita Birodalom Kr.e. 1190 közül még világosan nem ismert ok miatt összeomlott. Akkora támadás érte, hogy a lakosság a Halas folyó fennsíkjáról elmenekült. Nyugat felé mentek, az Égei – szigetekre, majd tovább a Balkánra. Onnan északi irányba a Duna mentén a Kárpát-medencébe, rokonaikhoz.

Amíg a hettiták, föníciaiak, kánaániak nagy része hajókon vagy szárazföldön el tudott költözni, néhány városállam a hettita maradvánnyal újra összekapcsolódott. Egyiptomi magyar államra támaszkodva ellenállásba kezdtek. Kb. 500 évig sikeresen védekeztek, és Kr. e. 8. század közepén Asszíria seregei előtt a városok sorra elestek. Akik tudtak a Kaukázus felé menekültek, mások Egyiptom irányába. Egyiptom katonai ereje a már ismert okok miatt egyre gyengült.

 

Asszíria a világuralmat tűzi ki céljául

A Tigris folyó partján, asszír területen nomád törzsek gyülekezhettek minden zavar nélkül, hogy a tejjel mézzel folyó országok gazdagságát megszerezzék, az őslakókat elűzzék vagy kiirtsák.

A hatalomba fokozatosan beszivárogtak. Beálltak a magyarok sorai közé: földért, élelemért, fizetésért. Bekerültek a katonaságba, a műveltebbek tanulhattak, köztisztviselők is lehettek. Akik jó katonák voltak, katonatisztek is lehettek, helytartóként is mutathatták egy – egy vár parancsnokaként a hűségüket.

A hatalom megszerzése Kr.e. 1356-1328 körül történt. Egy kapitány fellázadt és magához ragadta a hatalmat: Assurballit: A só-úr-bál-lett. A homokföldi Sóvár (asszur) ura istenné nevezte ki magát. (Egy kutató szerint a magánlevelezése megmaradt és Kis-satinak nevezi magát. Kb 100 év múlva I Salmaneser uralkodott.(Kr.e. 1265-1234 körül.)

Mikor asszurban megtörtént a többségbe került nomádok hatalomátvétele, nem történt azonnal változás. A magyar földművesek tovább művelték földjeiket. A magyar városi lakosság részt vett a közigazgatásban, kormányzásban. Az asszír királyok belevették trónneveikbe a magyar szavakat Úr: ar, er, ősúr: eser, Bál, pal, Mén, man neveket. Magukat elkezdték élő istennek nevezni. A király nevét követte a sarmati úr cím. (Szarmaták is innen valók, Só-úr-mat-ja, földje. Sarmati szó összecseng a gyarmati, gyarmaton élők nevével is.)

Tiglathpileser neve az eredeti szövegekben Tu kulti bal es ara ami Keleti-Bál-Ősúr szóval cseng össze, előre téve látjuk a Ta-: országa szótagot.

A magyar kultúrába ültek bele és azt átvették. A helytartó neve is tartani méltóságot viselte.  MAGAS RANGÚ URAK A KIRÁLY MEGBÍZOTTJAI, VÉGREHAJTÓI kipe, Képe címmel a király képe képviselője voltak. Hanganyagában fokozatosan torzuló magyar nyelvet használták.

A kultúrát továbbra is magyar népek vitték. Egy írni tudó királyról tudunk: Assurbanipál: Assurban lakó Bál. Ő Babilonban tanult meg írni és olvasni. Felkutatta a magyarok minden írását és tudományát a ninivei palota könyvtárába lemásoltatta.

Az uralkodói eszmény félrecsúszott: míg a magyar királyok Isten földi helytartóinak nevezték magukat, az asszír királyok földön élő istennek képzelték magukat. Az asszír király az isten az úr, és mindenki köteles neki engedelmeskedni. Aki nem így tesz, az az isten ellensége, ezért elpusztítható, gonosz, lázadó, bűnös. El kell pusztítani, adták ki a magyar népekre a parancsot, mert ők az egy Istent tisztelték, mint azt előzőekben már bemutattam. Istent a magyar népek sokféleképp nevezték. Bál, Bél, Az Ős, Égúr, Napúr, Szemúr, stb. Az asszír szövetség vallási fanatizmussal fogott hozzá a magyar népek gazdagsága megszerzéséhez, az akkor ismert világ meghódításához.

Az asszír királyok az összes kóborló népek (sóföldi, szem földi, szemi-ta) népek pártfogójának mondták magukat. Igyekeztek őket a Habúr folyón túlra, nyugatra irányítani. Az értelmesebbeket ösztönözték, hogy ott tanuljanak, beépüljenek a katonaságba, királyi udvarokba, szerezzék meg a kulcsállásokat. Alkalmas időben pedig vegyék át az ország irányítását, ahogy az élő isten az asszír király parancsolja. Asszírból és Ninivéből kém és futárszolgálatot működtettek. Igyekeztek személyeket kompromittálni, intrikákat, utasításokat, híreket terjesztettek. Tüzekkel, háborús bandákkal a lakosságban riadalmat, félelmet keltettek. Beindult a terror, vagy szabotázs a nyugati magyar tájakon…

Egy szárazföldön folyamatosan utazgató Ábrahám – Sára párost ismerünk, akik pásztoroknak álcázva, fegyveresekkel járták Kánaánt, eljutottak Egyiptomig, a fáraót is kompromittálták. Királyi udvarokban fogadták őket, mint az úr, Asszúr, Asszír birodalom nagyköveteit. Az úr ügyvivőiként volt állandóan mindenre pénzük. Fő feladatuk a kánaáni törzsek erejének a kikémlelése, a lakott terület gazdagságának felmérése, és gyanús eseményekkel riadalom keltése volt...

 2016.04.27.