Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


92, A Kárpát-medencétől keleti irányban élő magyar népek

Nem az a nagy és híres, akit a neve után akarnak megismerni, hanem akit a munkája után. Ezért e honlap szerkesztője, szerzője egyenlőre névtelen kíván maradni.

A nem magyar nyelvek kialakulását Nyugat-Európában már tárgyaltuk. Hova lett sok millió magyar?

A forgatókönyv mindenütt ugyanaz volt:

úgy tűnik ma sem változott:

  • megölték a politikai vezetőket, fejedelmeket, fűurakat,
  • a katonákat, hadifoglyokat a győztes csaták után mind legyilkolták, kivégezték
  • a köznép felett gyilkolással, katonai terrorral, razziákkal uralkodtak.

Ez már mind bevált a Termékeny Félhold területén annak elfoglalásánál, Babilon (Baba Ilona) Mezopotámia (Mezőföld), Kánaán, Hétország (hettiták), legvégül Égi-ta (Égi-talaj, föld, Egypt, Egyiptom) magyarságának kiirtásánál, elűzésénél és beolvasztásánál.

Kutassunk tovább:

 A Kárpát-medencétől keleti irányban élő magyar népek

Az ősi Magyarország területén 7000 évesre becsült sírokat, leleteket ásnak ki a régészek építkezések, útépítések alkalmával.

Már bizonyítottuk, hogy az első nyugat és dél európaiak Kr.e. 2500-tól a Termékeny Félhold területéről érkeztek. Oda az ősi Kárpát-medencéből, a vízözön túlélői a Kaukázus és az afrikai Nagy tavak menedékhelyeiről népesítették újra a térséget. Más népeknek ilyen ősi leleteivel nem találkoztunk. (Nem is célunk kutatni sem őket, sem miként élték túl befogadottként a jégkorszakot és vízözönt. Miként váltak külön, majd megszaporodva rátámadtak a magyar népekre.)

A Kárpát-medencével folyamatosan volt kapcsolatuk, innen is érkezett népfelesleg.

Az első európaiak magyar neveket viseltek, magyar nyelven beszéltek. Mint a Régi Keletnek, Dél és Nyugat Európának a nyelve is egységesen magyar volt.

Megállapítottuk, hogy a görög, római nép kialakulása előtti időkben Európa első lakossága magyar volt. A bemutatott leletek magyar rovással íródtak és ma is olvashatók.

A lakosság földműves, állattenyésztő, iparos, kereskedő rétegekből állt. Önkéntes társulásokban szervezték városállamaikat, országaikat.

Magyarul nevezték el településeiket, a hegyeket, folyókat, helyneveket.

 

Európa első kultúrája a magyar kultúra volt.

A társadalom biztosította az egyéni szabadságjogokat. Ennek hátránya, hogy akik nem egyesültek erősen központosított birodalomba, nem tudtak kellő időben közös uralkodó alatt közös haderőt felállítani a magyar népek védelmében, a rájuk támadó keleti és déli bevándorlókkal szemben alul maradtak..

A magyarságra támadó, rablásból és gyilkolásból élő népek elnyomása alatt szétaprózódva elpusztultak, beolvadtak, rájuk szaporodva, összeházasodva új nyelvek és népek alakultak ki.

Volt néhány magyar birodalom, ami tartotta magát: a Kárpát-medence Magyarországa, Égi-ta (Egyiptom), Szkítia, Hétország, Babilon, Pártia. Az utolsó, ma is magyar nyelvű ország részekre szakítva a Kárpát-medence.

 

                                Az első kelet-európaiak

A Kárpátoktól az Uralig, a Magyar tengertől (ma Fekete-tenger) és a Kaukázus által határolt területet és leleteit vizsgáljuk.

A jégkorszakban itt lehetetlen volt az élet, innen nem származott lakosság. Felmelegedés indult el kb 12000 éve. Kr.e. 4000 körül a kutatók szerint a hőmérséklet a mainál magasabb volt. Az olvadásból létrejött mocsarak kiszáradtak, a vízzel borított területek visszahúzódtak. A síkságok legelőire vadállatok érkeztek, majd elszaporodtak.

Mai nevén Don, Dnyeper, Volga folyók mentén a Balti-tengerig, Jeges-tengerig vándorolt el a népszaporulat. Az északra költözés Kr.e. 3. évezredben kezdődött és a 2. évezredben már minden nép letelepedett.

A régészeti leletek kora és ideje a vízözön alatti Kaukázus, mint menedékhely volt a kiindulópont. Már foglalkoztunk azzal, hogy a vízözön utáni Árpád szervezte meg az életet a Termékeny Félhold területén, a Régi Keleten.

Az első leletek a Régi kelet szomszédságából kerültek elő. A Vatikáni Levéltárban van irat a Kaukázusi Magyarországról, melynek királya Kr.u. 1329-ben Jeretan volt, aki püspököt kért és kapott a pápától. Írnak Magna Hungariáról és Kunországról is.

Kr.e. 3. évezredből a Dnyeper völgyében réz és bronzkori temetőket, kurgánokat tártak fel. (Petrovszktól 18 km-re) kétkerekű kocsit találtak. Tudjuk róla, hogy régi szimbólum. A nap jelképe, aki a kocsiján végig utazik az égbolton. Sírban való elhelyezése azt a hitet mutatja, hogy a halott felett is az örök Világosság fényeskedik. Ezt láttuk Mezőföld (Mezopotámia), Egyiptom, és Magyarország kocsi leleteinél.

budakalaszi-kocsi.jpg(Budakalászi kocsi lelet)

 

A Dnyeper mentén Vénusz szobrokat találtak, melyek egyeznek a jóval korábbi, Kárpát-medencei, egyiptomi, mezopotámiai leletekkel.

A világ első mezőgazdasága a kárpát-medencéből terjedt el. (Eredetiért katt a képre.)

92-magyar-mezogazdasag-elterjedese.png

A Kárpátok, Al-Duna, Fekete-tenger és a Dnyeper által határolt területet TRIPOLJE kultúrának nevezik. A lakókról megállapították, hogy nem a kaukázusi területről jöttek, hanem Kis-Ázsiából, a már bizonyítottan magyar népek köréből. Kukutyin neve ismerősen cseng. Az ősi magyar föld, Erdély őskorával is van leletekbeli párhuzam. Hatezer éves szentélyt tártak fel a kultúrkörben. A rovásjelek megegyeznek a magyar székely jelekkel.

A Volga folyó alsó részénél Kr.e. 3. évezredben feltárt, több mint 1000 db domb alakú temető egyiptomi (Égi-Ta, Egypt), babiloni (Baba Ilona) eredetet mutat, a Kárpát-medencében hunhalmok (kunhalmoknak) nevezték el.

A Volga vidékén óriáskövekkel készült emlékek vannak. Ezt Cyclops-falazásnak nevezik. Sziklák, faragott kövek habarcs nélküli összeillesztése. A mondák szerint egyszemű óriások építményei. Értjük az egyszemű óriást, az egyiptomi magyaroktól: a Nap elnevezése volt. A Napot tisztelő úr népek – magyar népek építményei. Hasonlóan a ménhír és dolmen nevekhez, magasoknak nevezik ezeket is. Kik az óriások? Összecseng az úr ősök szavunkkal. A magyarok pedig óriási, magas testalkatúak. (Ha most nem nézzük, hogy a neten mutatnak óriások csontvázait, melyekről nem tudjuk, hogy valódiak-e.) A Nap hívei, úri ősök építményei ezek a kövek.

 

Mezőgazdaság

A kelet-európai térség Kárpát-medence felé eső részében a mezőgazdaság magas színvonalon működött. A keleti felében a kő és fémipar vált magas fokú fejlettségűvé. (Kr.e. 3. évezredben.)

Mindkét terület a régi magyar államok magas műveltségével függ össze. Innen jöttek a bevándorló emberek, és nem Szibériából.

Merre haladt a népesség?

A népesség a Dnyeper és Volga folyó mentén haladt északi irányba.

Kiket találunk lakhelyeiken a mai elnevezésükkel?

Észt, finn, stb. népeket. Ha magyar területről magyar kerámiákat és egyéb leleteket találtak a kutatók, a régészek megállapították, hogy a nép is innen származik. Akkor mi kimondhatjuk, hogy KELET-EURÓPA ELSŐ KULTÚRÁJA is a magyar népeké volt.

Másik honlapon értékes összefoglalást olvashatunk e témáról.

Dr. Baráth Tibor írta (Interneten olvashat írásából összefoglalva):

Szemúri népek a cimmerek

Kelet –Európa lakosságát a cimmer néptől tudják követni. Származásukat Iránból (Ír-honból? Úr-honból?) és Mezopotámiából (Mezőföld) eredeztetik.

Tárgyi emlékeik a bika, oroszlán, leopárd, madár. Mértani jellegű edénydíszítések, csőrös edények maradtak utánuk.

Leírva: cimmeri, kimeri, cymri népnevüket egyszerre látjuk az –i képzőt a szó végén.

Előtte az ER, úr szavunk régi alakja, mikor az úr szó magas hanggal kezdődik. A szókezdő szótag a cym, kim, = szem szavunkra hasonlít. Ezeket mai szavainkkal összerakva a név jelentését Cim = Szem er=úr i=i SZEMÚRI népnek látjuk. Ez egyezik a már ismert sumér, szemúr, szemere, Szamaria népnevünkhöz. A bibliai lexikon méda, madai, alakban írja a népet. Magyarul ezt is értjük: Mat-i föld, földi. Mat-ar, magyar jelentésű. A cimmerek, szemurak, Kr.e. 1300-750 körül éltek kb. 550 évig a Dnyeper mentén.

 

A Dnyeper régi neve DANA-BER = tanya –bora, azaz a terület, ország vize.

 Később az 5. században Herodotosnál BOR-YST-HEN-ES alakban is megtaláljuk, a bor-víz jelentését ismerjük, yst =ist=est, hen=hon, es=ez olvassuk magyarul: Est-hon-bora folyó. Kiderült, a cimmerek-szemurak országát Esthonnak is nevezték, a folyót Tanya vizének, Esthon vizének hívták. Az Esthon - Szemhon azonos értelmű neveink. A lenyugvó esti napot Szem-nek, a felkelő napot Ra-nak (Ra+kel=reggel) nevezzük. Innen ered az esteledik szavunk is.

 

Don folyó ősi neve TANA-IS = Tanya+víz volt.

A Duna ősi neve DANU-BIS = Tanya+vize volt.

Azonos a képzési módja: Dnyeper=Danaber, Don-Tanais.

A Duna másik ókori neve IST-ER. Ist=est, er= úr szavainkkal tudjuk azonosítani. Együtt Est+úr vize, mai szavainkkal Nyugati úr vize, Nyugati folyó. (A nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység istennőjének a nevével is összefüggésbe hozzák.)

 

A Fekete-tenger

Neve ősi térképeken, Magyar-tenger néven szerepel.

Másik neve Ponti a Kaukázustól nézve fenti elhelyezkedéssel. Ponti = fönti, Fenti – tenger.

Fekete elnevezés: Fekete úti, azaz a lenyugvó nap útján levő tengerként értjük.

 

A cimmerek magyar azonosságára következtethetünk a világosan magyar nyelven olvasott szavaikból:

Szem, úr, bor, víz, tanya, hon, út, est, fek(ete) fek(szik) és a megtalálható –i képző a magyar nyelvek ősi szókincséhez tartozik.

 

A kelet-Európában talált első népet a magyar népek családjába soroljuk.

2015.07.08.

Folytatás a következő pontban.