Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


93,Balti rokonságunk

Az iskoláinkban azt tanítják, hogy a magyarral rokon népek élnek tőlünk észak – északkeletre. Vizsgáljuk meg a ma rendelkezésre álló lehetőségeket.

 

Balti-tenger nevében felismerjük Bál szavunkat, Bál-tengere. (A térségtől észak felé nézve nyugatra, balra van. A lexikon más magyarázatokat is ad.)

Bál-tengere déli részénél él az észt nép. Esti, est-honi nevüket értjük, világos, hogy elnevezésük valamikor magyar volt. Elnevezésük úgy történt, mint az előzőekben tárgyalt szemuraknál. Kelet-Európa népessége délről észak felé vándorolt. A többi Esti-nép mint az előzőekben láttuk, népnevüket a hon szóval írja le. "Az észt szót 98-ban Tacitus említi először a fennmaradt írott forrásokban, Aestii alakban."

 

Lett-honi, Lit-hu-ani, Liv-oni, Kur-oni, Ink-eri (hungari), Mazuri (magyari) népek. A szláv és germán keveredéssel már nagyon távoli rokonaink, népneveik eredetét bizonyára ők is kutatják. (Eredetiért katt a képre.)

93-balti-allamok.png

Kr.u. 1000 körül idegen utazók leírták, hogy nincs közös királyuk, nincs közös államuk. Sok az önálló területük, mindegyikben külön király van. Nem tűrnek meg maguk felett főkirályt.

Az Est-országi népek nagyon vallásosak. Hitükben Isten láthatatlan, mindennek ő az ura. (Földnek, népnek egyaránt.)

Mikor Istent Úrnak nevezik, ő az ország Ta-talaj ura-Ra együtt TARA néven nevezték.

 

Isten képét a Nap korongjában tisztelték, amit alakjáról Kereknek, világító tulajdonságáról Szemnek neveztek. Úgy, mint már megtaláltuk a Régi Kelet magyar államaiban.

Összekapcsolva az úr szóval Szem+úr, Kerek+úr, néven is nevezték.

 

Isten neveit a helynevekben is megtaláljuk.

Szem, szoma, szemi, szemis, szeom-el, szem-er, szem-ithen(szemotthon), szem-lack(szemlaka).

Kerek szavunk a kark, kark-ele, kurku-lank szavakban vannak.

 

Kereknek nevezték Isten tiszteletére áldozati helyeiket (Berkeiket) és be is kerítették.

 

Az Istennek szentelt fás, árnyékos helyeiket LUKOSnak, lugasnak nevezték.

 

A germánok átvették Isten ta-ra föld ura nevét. Ebből alkották meg maguknak istenük THOR nevét. A germán Kirche a magyar népek kerek szavának az átvétele. A nyájas Holdanya milde Göttin Hulde is magyar eredetű. A germán mitológia a magyar népektől átvett kultúra.

 

Est-országi víznevekben benne van a víz, pis szavunk is.

Vis-tula, (van Rába nevű mellékfolyója), Wis-ere, Wys-ka, Ka-pes, War-res. Bor szavunk: a Bor-ta, Piri-ta folyó neveiben. A lexikonban találunk Kose, (Kos), Laiaküla, Lepiku, (Lapos kő) Maarjamäe, Merivälja, Mähe (magyar) értelmű elnevezéseket.

 

A Dnyeper mellett szállították az ékszerek díszítésére a borostyánkövet. A borostyánkő megkeményedett gyanta. Gintarosnak, nevezik, a szótő a gyinti, gyanta szavunk.

 

Megállapíthatjuk, hogy nagyon távoli rokonaink, nyelvüket elveszítették a balti-tenger melléki népek. A Dnyeper melletti DANA-BER = tanya –bora, Esthonból származnak és megérkezésükkor még magyar nyelven neveztek el mindent.

 

ÉSZTORSZÁGBAN, Esthonban az európai Magyarországgal azonos helynevek is vannak: Kalota, Lippa, Tápió, Nova, Lendva (Linda), Tárkány (Tarakani), Mátra (Mahtra), Hunyad (Honeda), Erdély (Ardel, Ardele).

 

Magyar szóval képzett helynevek:

Ország név: Mazúria,

Tartománynév: Mahar-ana = Magyar anya, vagy Magyar hona.

Községnév: Matar-os  = Magyaros, Magyar-ős.

 

Mit találunk a Volga és Káma mentén?

Folytatás a következő pontban.

2015.07.08.