Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


98,Szkíta törzseink a Kárpát-medencében

Szkíta törzseink a Kárpát-medencébe költöznek

 

 Hérodotosz szerint a szkíták Kr.e. 550 körül a Kárpátok hágóin keresztül érkeztek és a Maros forrásvidékének hegyvidéki részein aranyat bányásztak. Nevük is magyar értelmű Agathyrsi - Hegyet Őrző.

 

 Bejövetelük nem járt fegyveres összecsapásokkal, nincs róla feljegyzés. Ez azt jelenti, hogy kézműves és állattenyésztő népként jól megvoltak a régebbi időktől itt élő földműves magyarokkal. A régészek nyolcvannál több szkíta temetkezési helyet tártak fel a Kárpát-medencében. 590-körüli a kelta leletekkel feltárt települések száma. Leghíresebb a Tápiószentmártoni és Zöldhalom-pusztai fejedelmi sírból előkerült aranyszarvas.

 

A fent említett honlapon Hérodotoszt is idézik. „Az Ister (Duna) felett levő országot méhek birtokolják és azok miatt nem lehet oda bemenni. Ezt a valószínűtlen mesét én sem hiszem el, mert a méhek a hideget nem viselik. Inkább azt gondolom, hogy az embereket akadályozza a hideg abban, hogy a Mega Ouros alatt éljenek.”  Mi értjük, a hun méh leletekből, hogy a méhek a Kárpát-medencében meh+ar = mahar = magyar népet jelenti, erős határőrséggel, tanulva a rájuk támadó keleti őshazában történt népirtásokból. A jól védhető természetes államhatárokon katonai erők állomásoztak.

A Mega Ouros Nagy Úrős egyiptomi eredetű nevünk, Nagy Ősúr irányítása alatt éltek őseink. Nagy medve csillagkép alatt.

98-karpat-medence.jpg

Hérodotosz írta, hogy a lakosság médek módjára öltözködik. Ami nadrág viselete, és lovas életforma. Gyorsan tudnak közlekedni. Mindenki kocsin jár: „…lovaik…kocsiba fogva páratlanul gyorsak, s ezért az ott lakók mind kocsin járnak.” (Hérodotosz V. 9.)”

 

A szkíták bevonulásával a magyarság erősödött, ahonnan visszajöttek a különféle törzsek és nemzetségek, a közös nevük keleti, kelta lett.

A szkíták az ország minden részén megjelentek. Ezeket bizonyítják a Kárpát medencei szkíta sír-leletek. Nem járt a letelepedésük konfliktusokkal, mint állattenyésztő és kézműves nép a már itt élő főleg földműves lakossággal testvérnépként éltek.

 

 Az egységes nemzet teljes összeolvadását a Római Birodalom hódításai akadályozták meg. A rómaiak az itáliai etruszk, a galliai kelta, az észak afrikai pun/hun magyarok állami kereteit megsemmisítették, és most a Kárpát-medencére támadtak. Elfoglalták a Dunántúlt, majd Erdélyt. Ismét három részre oszlott az ország, a lakosság.

 

Római uralom hatása

 

Kr.e. az 1. században már a Földközi – tenger melléke Róma irányítása alatt volt.

Kr. e. 35-körül a Szávánál álltak a római seregek. a Kulpa-Száva találkozásánál Sziszeken (Siscia).

A nagy pannóniai háborúban (Kr. e. 6–9-ben) Siscia volt Tiberius főhadiszállása. A rómaiak nagyobb háborúnak nevezték, mint amit Hannibál óta viseltek. Sok harc, nagy ellenállás lehetett, mert 54-körül érték el a rómaiak a Duna vonalát. A Rómaiak katonai támaszpontokat építettek a birodalom védelmében. Egyenesen haladó úthálózattal kötötték össze, ezen áramlott a kereskedelem, közlekedés és a hadsereg.

 

Fontosabbak: A Fertő-tó északi részénél Carnuntum.

A Duna mellett ma Óbuda területén Aquincum.  A Dráva és Duna találkozása előtt Mursa, ma Eszék.

Fontos bemutatnunk a római kori neveket, mert ahol római uralom alatt éltek őseink, ott akkor tudta őket Róma meghódítani, ha a római kor előtt is ott éltek őseink ősei.

Pannónia provincia további fontos települései: (Az alábbi idézett neveket lásd a lexikonban.)

A Dunántúl nyugati felén Carnuntumból indult ki és a Fertő tó mellett Scarbantiát (Sopront) Savariát (Szombathely), tovább a Dráván át Poetovián keresztül Aquileáig vezető út. (Eredetiért katt a képre.)

98-pannonia-romai-kor.jpg

A Dunántúl keleti felén volt a másik fontos útvonal, mely a Dunától a mai Székesfehérvár, Pécs vonalban a Száván át Sziszekbe vezetett.

 

Négyszáz éves római uralom után kb. 409-433 között a hunok érkezésekor adták fel Pannóniát. Az érdekel minket, mi történt a magyarsággal ez időben.

A római helytartók között nem tudunk vérszomjas népirtókról, mint Julius Kazár (Cézár) volt Galliában. A katonai hódítással nem járt együtt a helybeli falusi, városi lakosság tömeges legyilkolása. Nem tudunk a vezetőréteg kiirtásáról, és latin nyelvű lakosság betelepítéséről sem. (Mint Héturak - etruszkokra rátelepültek az italikuszok és rájuk szaporodva átvették a hatalmat.) Bizonyára a vezető katonai állásokban rómaiak voltak, de a közigazgatás vezetői a magyar törzsek előkelői voltak. A magyar törzsek adták a Duna vonalát őrző hadsereg (légiók) és utak biztosításában dolgozók létszámát.

 

Úgy látjuk, a magyarok vallására nem támadtak rá, a római bálványoknak nem jutott különösebb szerep. Az elfoglalt területeken a magyarok élték megszokott életüket.

Pannónia, mint országrésznév sem latin eredetű, mert a Pan és Hon szavunk összetétele. A hon, haza szavunkat értjük. A h-hang a szóösszetételben n-né változott, belesimult a hangalakba. Mi a pan? A pan szóról Herodótosz azt írja le, hogy Egyiptom nyolcadik istene neve. Egyiptomi eredetű szó.  A Dunántúl népe Pán néven tisztelte az égben fenn lakó Istent.

A Pan-Hon Pannon ország név e szerint a logika szerint Égben lakó Isten országa, Napország, vagy röviden: Isten országa.

Pannóniát két területre osztották: keleti terület Valéria tartomány volt. Ez a név sem latin, mert a Balaton (Bál-otthon) környékén megtalálható Bál úr (Bál isten) nevének lágyabb kiejtése Bál-úr= Val-er. Mondhatjuk valamelyik uralkodó feleségének is e nevet, de lehetséges, hogy a császár felesége Bál isten országából származó nő = Val-er-ia volt. (Bál+úri, árja.)

 

A római kor városnevei közül ismerjük Győr Arrabona nevét, aminek a latin bona része a középkorban Jó szónak volt írva. Jó-ra-nu = Jó úri nő, vagyis az árja (ar+jó) úrnő védelmének szentelt város. Rába vize Rá+hab szavunk összetétele, Isten vize.

Százhalombatta neve Matrika volt. Mat – szokásos föld, terület és magyar jelzésére használt Egyiptomból ismert szótag. Ri, ra, úr szavunk vagy mat+ri = magyari összetétel, a Ka, kő, lakóhely értelemhatározó Egyiptomból szintén már ismert a számunkra. Jelentését Magyari-kő, Magyar úr kője, magyarok lakóhelyének értelmezzük. (A bronzkor óta lakott vidékekről beszélünk.)

Az Aquileába vezető úton van a déli őrhely Poetovio. Ez is jól érthető magyarul, Po – fő, et – út, Ovio – óvója. (A kőkor óta lakják őseink.)

 

Szombathely Savaria nevében a Nap neve Savitra, Savarna, és a Sábából ide települt sabateusok napországi magyarok törzsének neve szerepel. A római korban isten nevét Mit-ra-nak nevezték. (Mitrasz.) Mely mit = Mat, ra=ura, együtt Föld Urát jelenti. Szombathelyen 1955-ben találták meg a kor naptemplomának maradványait, amit Ízisz szentélynek is neveznek. Ízisz neve ismert az Egyiptomban élő magyar népek életéből. Szombathelyen a leleteket kiásták, és helyreállították az Ízisz templom oltárát és napkorongját.

 

Ísis (a szűz) egyiptomi neve: Est-han-nő, Est-Ar, Ist-er, Dél-Egyiptomban Setét Asszony volt. Tudjuk, hogy a kő és bronzkorban magyar és napvallású törzsek vándoroltak vissza a Kárpát-medencébe a Régi-Kelet területéről a népirtások elől menekülve. Idegen zsoldosok és népek tömeges betelepítéséről nincs adatunk. Tehát magyar népek készítették a magyarok vallásának legnagyobb korabeli templomát, Európa legnagyobb Ízisz templomát. Ez azt jelenti, európai jelentőségű vallási központként működött.

 

Voltak-e magyar származású római császárok?

 

Ha a trónneveiket szótagjaira bontjuk, az uralkodó, fejedelem, honős jelentésű magyar szavainkra ismerünk. A már ismertetett szókezdő h betűt elhagyva An+us = Honős. Er-us = Úrős, erős.

Hadrianus (117-138) Hadúr-hon-ős.

Severus (193-211) (Sever=Nap) Nap-úr-ős. Savariából kapta trónnevét.

Aurelianus (270-275) Pannoniában született. Úr-él-hon-ős. Ar-eli = élő úr.

Valerianus (364-375) Bál-úri-hon-ős.

 

A császárok lexikoni adatai a pannon légiókról azt írják, hogy a 3. 4. században a Római Birodalom katonai és gazdasági ereje már nem Rómában, hanem Pannoniában és Illyriában (Él-úr földje) volt.

 Világosan megfogalmazva a Róma által uralom alatt tartott Magyar országrészeken. A magyar törzsek adták a hadsereget, az élelmezést, a használható katonákat, a tudást, kormányzókat, katonai vezetőket, és a császárokat.

 

A régi római területek erkölcsileg, anyagilag lezüllöttek, kimerültek, a társadalom erkölcsi mocsárban élt.

A dunántúli és déli magyar népek katonai és erkölcsi ereje nélkül a Római Birodalom rég összeomlott volna.

 

Össze is omlott, mikor Atilla királyhoz csatlakozott Pannónia felszabadulásával az ősi magyar terület.

 

A Duna – medencéjének keleti részét is megtámadta Róma, az spanyol ibériai Trajanus császár vezetésével (98-117). Hadai eljutottak a Szamos és a Tisza mocsárvilága széléig, keleti irányban pedig a hegyekig terjedt uralma. A tartomány neve Dacia lett. Az Erdélyi medencében rövid ideig tartott római uralom, kevés adatunk van az országról.

 

Erdély neve is magyar eredetű

Erdély királya a lexikon szerint Dece-bál volt, magyarul értjük Bál isten társa, Decebál = Társa Bál. A szokásos keleti magyar uralkodók nevét viselte. Magyarul értjük a Dácia nevet is, Társ-ország. Azt is tudjuk, hogy a magyar népek társországa az Erdélyi fejedelemség. Értjük, hogy Isten nap nevét a Szamos = Szemes folyó mellett épült Kolozsvár, ősi nevén Napoca. A név első tagja a nap, második a ca, kő, ország a régi már megismert keleti magyar nyelvhasználatban. Napország és Napváros, mind érthető magyar elnevezések.

A magyar törzsek harmadik részterületén a Duna és a Tisza közén, fel egészen az északi magyar területekig, függetlenségben éltek. A magyar népi folytonosság megmaradt.

 

A magyar nép és ország három részre szakítva élt.

 

Magyarország újra egyesítése a következő magyar – hun néphullám királyának, Atillának volt a Magyarok Istenétől rendelt feladata.

 

 

Atilla király az egyesült Európa első megalkotója

 

A hunok bejövetele idejében a germán törzsek terjeszkedtek a Don folyóig. Nyugat felől a latinok tartották katonai nyomás alatt a Földközi-tenger vidéke országait. A turkok a turáni magyarok ázsiai lakóhelyeit támadták. A hun vezetőréteg a katonai erő egyesítése érdekében felismerve az új világhelyzetet feladva turáni hazáját és nyugati magyar rokonaihoz költözött népeivel.

 

Első hadmozdulattal a Fekete – tengertől a Kárpátok vonaláig felszabadították a germánoktól a magyar földeket. A gótok elmenekültek.

 

Második ütemben az Al-Dunánál kezdve a Kárpát-medence felszabadítását vitték véghez. 341 körül A Duna-Tisza közén élő juhászokkal (jazigokkal) léptek szövetségre. Útjuk során a magyar törzsekkel kerestek barátságot. Az erdélyi szkíták következtek. Karpodárok néven szerepelnek, értjük: Kárpát – urak.

 

Harmadik feladat a Dunántúl visszaszerzése volt. Rómát rettegés fogta el, és 409-ben  tárgyalások útján vissza adták Valéria tartományt, 433-ban szabályos szerződéssel a Dunántúl nyugati felét, Pannoniát. Úgy tűnik az ország maradék részeinek átadása is békés úton történt, mert harcokról nem találunk feljegyzéseket.

A helyi vezetők és fejedelmek megmaradtak hivatalukban, és felajánlották hűséges szolgálatukat Atilla királynak.

 

Atilla királyunk (432-453) a Kárpát – medence magyar népeit egyesítette.

Atilla királyt est urának, esthon urának nevezték, értjük egyiptomi magyar ismereteinkből, a lenyugvó nap országa, nyugati ország ura. (Így nevezték a magyar fáraókat is, mint az bemutattam.)

 

Madár volt a címerállata, mely összecseng egyiptomi módra a magyar szóval. Trónnevét ismétli az ostor, ami egyiptomi jogar volt, Est-ura= Ost-or. Ezt tartották kezükben a fáraók is, jelezve uralkodói címüket.

 

Atilla udvarában lévő idegen vendégek, fejedelmek és követeik a magyar szóösszecsengést nem értették és félre magyarázták: Atilla királyt a Mindenható Isten arra választotta ki, hogy a latin és germán népeket bűneikért megbüntesse. Ezért elnevezték Isten ostorának. (Flagellum Dei.) A hunok leletei között aranyból készült méheket is találtak. A méh szó az ar, úr szóval, a viselőjével együtt MAH-AR, mehar, magyarnak írta a viselőjét.

A méh is egyiptomi királyi jelvény volt, mint az ostor és madár, melyeket a fáraók trónnevei olvasatakor ismertettem.

Atilla király magyar volt, uralma alatt az ország Magyarország, Hungária maradt. Nyugati vonatkozásban fegyveres erő fellépéseire is szükség volt, az Egyesült Európa és az elnyomott nyugati magyar népek felszabadítása érdekében, de ott a magyarok már kisebbségben voltak. A Catalaunumi csata a magyar népek győzelmével végződött, a római csapatok elvonultak. Róma városát megkímélte.

98-atilla-kiraly.jpg

A Szent Király látta az angyalt, Róma püspöke nem. (Katt a képre.) A képen Atilla fejtartása, lova mozdulata, mindent elmond.

Atilla,a Rabszolgatartó birodalmak szétzúzója. A Világ Ítélethozója?

Atilla önmérséklete Róma kapujában olyan szellemi fölényt takar, amivel azóta sem tudott a nyugati történetírás megbirkózni. Jutalmul barbár fenevadként tartják számon és a kisgyerekeket riogatják vele. Ők nem tudják, neki Róma csak egy állomás volt az egységes magyar Európa megteremtésének útján. Azóta sem volt igazi európai politikus, aki hozzá mérhető lenne. Szakrális királyaink égben fogant végtelen hatalma, melyet népükért használtak, fényévnyi távolságokra volt a barbár nyugatiak Róma romjaiba kapaszkodó hatalomőrületétől. Ma már körvonalazódni látszik az is, hogy a Római Birodalmat úton-útfélen segítő hunok Atillával sokkal messzebbre néztek, mint ahogy azt ma tanítják.

Aki most legyinteni akar, halassza későbbre: bizony mindkét Római Birodalom adófizetője volt Atillának, mégpedig igen nagy tételben, ugyanakkor a hunok élelmezték őket. Ez úgy volt lehetséges, hogy az eurázsiai búzatermő öv mind a hunoké volt, hatalmas hajóparkjuk pedig e termény szállításával foglalkozott.

Az egyesült Európa Atilla uralkodása alatt nem teljesen jött létre. Kézai bőségesen foglalkozik Attila halálával. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a középkori források beszámolnak a hun királyi udvarban történt tragédiáról, melynek Attila lett áldozata azon az éjszakán amidőn egy idegen eredetű, éppen a Római Birodalom területéről származó királylánnyal ülte nászát. A mindig jól értesült bizánci diplomaták is úgy tudták, hogy Attila király halála nem természetes módon következett be.

Minden királyunk, 4. Béla kivételével nem természetes halállal halt meg. Ezt megtudhatjuk a Királygyilkosságok c. könyvből.

Az a magyar, aki nem őrzi meg értékeit, elveszett.
2015.11.02.