Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


99,A sivatagi népek beköltözése Mezőföldre

A Vízözön után, Kr.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség újra sokasodni. A települések fejlődésnek indultak, a lakosság létszáma gyarapodott, a sumer városok virágkoruk idején, 8.000 évvel a Vízözön után, 100.000-300.000 lakossal rendelkeztek, és a mai szinthez mérhető modern szervezettségben éltek. A kutatók szerint áramot, repülőt és számítógépeket is használtak:

9.-sumer-repulok.jpg

9.-ur-lelet--szamitogepek.jpg

Volt család, pénz, házasság, építkezések.

Felgyorsult az éghajlat felmelegedése és ezzel az elsivatagosodás. A sivatagi népek nomadizálva új legelők irányába indultak. Nem fegyverrel nyitottak maguknak utat, hanem hosszan tartó beszivárgással. Kisebb- nagyobb bandákban, csoportokban érkeztek, nyájakat legeltetve, és óvatosan tapogatóztak szabad legelők után. Egyelőre nagyon örültek, ha a füves pusztákon valahol Mezopotámiában megállhattak és felállíthatták nomád sátraikat. Ezeken a pusztaságokon az ő beérkezésükig csak gyér lakosság tartózkodott, mert a földműves életformájú úri/árja népesség a termőföldeken összpontosult, folyók, tavak és tengerek mellékén. A bejövők tehát, ha már túljutottak a határzáron, zavartalanul gyülekezhettek a Tigris és Eufrátesz között elterülő füves-puszta földeken. (Eredetiért katt a képre.)

99-mezofold.jpg

A magyar népek az együttélés módját szabályozták:

1, a városállamokban volt a király, központi kormány, papság, közigazgatás.

2, volt naptáruk, ami igazodik a mezőgazdasági termeléshez.

3, vallási életük volt egyházi szervezettel, templomokkal.

A falvakban élő magyarok a városállamhoz tartoztak:

1, szép házakban éltek.

2, többségben földművesek voltak, kertet műveltek, gyümölcsöket termeltek és sok háziállatot tartottak.

3, Földjeiken szántottak, vetettek, arattak, kenyeret ettek.

4, a mai kor nézetéből is jólétben éltek.

Ezt mivel a templom és a vallás volt a központjuk, templomgazdaságnak nevezik a kutatók.

Nem így éltek a sivatagosodás elől Asszíria irányából bevándorló migránsok.

99-asszur.jpg

Nomádként más volt az életmódjuk. Rendszeres munkával, termeléssel nem foglalkoztak. Hol itt, hol ott felütött sátrakban éltek. Apróbb állatokat tartottak, gazon is megélő kecskét és birkát. Mikor a legelőt letarolták, felélték, sátraikat másik legelésre alkalmas területen állították fel.

A nomádnak nem volt se háza, se kertje, se gyümölcsöse. Csoportokban éltek, nem voltak intézményeik, hivatalnokaik. Csoportjaikat a törzsfőnök személyes hatalma tartotta össze, a nyers erő. A magántulajdon fogalmát sem ismerték, hiszen náluk minden közös volt, még a nők is, minden mindenkié, aki a kötelék tagja. A származást éppen a nő közös volta miatt az anyai ágon tartották nyilván, hiszen biztosan csak az anyát lehetett tudni. ( Vö: Mostati sebastiano: Histoire et la civilisation des peuples Sémitiques Paris, 1955. 36-43.old. és Moscati S: The face of the ancient orient…new York, 1962.) .

A sivatagi népesség túlszaporodásával a magyar népek országaiba vándoroltak, ahol mesés jólétben és gazdagságban éltek őseink.

 

Nem is akarták betartani a magyar népek törvényeit:

A nomádoknak nem tetszik, hogy dolgozniuk kell, ha itt akarnak élni.

Reklamálnak, hogy ők itt rabszolgák és elnyomják őket.

Erőszakoskodnak a nőkkel. Nem értik meg, hogy a magyar nők nem a tulajdonaik.

Nem fogják fel, miért nem szedheti le a magyar termését, miért nem legeltetheti állatait a magyarok termőföldjein. Miért nem gázolhat át a megművelt területeken.

Nem tartja meg a vallást, nem jár templomi istentiszteletekre, és nem akar semmiképp beilleszkedni.

Fegyveres összecsapások alakultak ki:

A migrációs bevándorlóknak az ősi szabadságát korlátozzák, tehát őt "elnyomják". Ezeket a szabályokat, intézményeket - a nomád le akarja rázni magáról, hogy "felszabaduljon". Súlyosbítja a két fél viszonyát az, hogy a nomádnak a letelepült lakosság felett katonai előnye van és messze hordó nyilaival a harci bárdot forgató, nehézkes földművesek fölé tud kerekedni. A földműves helyben lakik, földjei, városállama határán túl nem üldözi támadóit, nem megy el nagyobb távolságra.

Mikor a migránsok csoportja megszaporodva a politikai hatalmat megszerezte, a törzsek vezetői beleültek a városok palotáiba. Berendezkedtek és beköltöztek a magyar várakba, városokba. Az őslakókat kikergették, aki nem ment megölték tömegmészárlásokat rendezve.  A törzs vezetője ugyanolyan zsarnoki módon uralkodott a leigázott földműveseken, mint tette sivatagi törzsfőnök korában sajátjai felett.

A magyar népek sorsa és a migrációs hullám eredményei:

Élve nyúzzák meg a magyar férfiakat:

99--elve-nyuzzak-meg-a-magyarokat.jpg

99-az-asszirok-elve-nyuzzak-meg-fogjaikat.jpg

A vezetőréteget alkalmatlanná tették a nép irányítására. Kiszurkálták a szemüket, kitépték a nyelvüket, a fiúkat kiherélték, a lányokat ágyasaikká tették.

99--magyarok-sorsa2.jpg

A fegyveres ellenállókat kivégezték, nem ejtettek hadifoglyokat.

99-magyarok-sorsa.jpg

 

Nyugalom nem lett addig, míg több száz éven keresztül véres háborúkkal a magyar lakosságot ki nem irtották. El nem űzték földjeikről, a behódoltakat összeházasítva be nem olvasztották az alacsonyabb kultúrából jövő, de szaporább népbe.

 

A nomádok által elfoglalt első vár a homokos füves puszták melletti Só-úr vára volt. só a homok régi magyar neve. Idegen nyelvű kutatók ASSOI népeket ázsiai népeknek nevezték el.

ASSURI = a+só+úr+i nép a sivatag, homok urának az alattvalóját jelentette. Valószínűleg ebből lett a szarmata népnév. Asszíria királyai jelvényeiket a magyaroktól tanulták. Ilyen a szárnyas napkorong ábrázolása ember alakkal.

99-szarnyas-napkorong-emberrel.jpg

A nap korongjába, melynek jelentése ÚR, az ember alakot vésték bele, aki a kezét felemeli és mutat vele: Az, as jelentéssel. Két szárny fogja közre az egészet, a ma, Mat szótagjelentéssel. Bentről kifelé olvasva: AZ+ÚR+MAT-ja, aS-úr+Mat-ja, Só-úr matja, földje. Mat jelentésű szótaggal jelölték a földterületet.

99-szarnyas-napkorong.jpg

Már említettük, hogy a magyar népek nyugati területein, Ta, talaj értelemben jelölték a földet, így: Héti-ta, Maúri-ta, Égi-ta, Pilis-ta. (Ezek Hettita, Amorita, Egyiptom, Pilisiek országa.)

A Habúr folyótól nyugatra vándoroltak a homokos puszták állatát, a kígyót használták népi szimbólumként. W. Budge professzor a kígyó jegyzékében is szerepeltet Sata nevű kígyót. A kígyó nevét írják Sata, Sita, Sheta alakban. Ezt a rézkígyó szimbólumot használta Mózes is egy másik asszírral szövetséges csoport megszervezője. (Eredeti történethez és képért katt a képre.)

99-mozes-es-a-rezkigyo.jpg

A Hab-úr = Habúr folyóról származik a hab-víz, ember-úr elnevezés használatával a héber név, ami víz mellől jövő embert jelenthet. H nélkül is értelmes, szimbólumuk a sakál, kutya, hiéna, eb-er, eb-úr. A kusoktól átvett jelképeknek tűnnek. A háború szavunkra is hasonlít habiru = háború. A mindenfelé kóborló csoportok fegyveres fosztogatásból éltek.

Habúr folyóhoz tudjuk kötni az Ab-ram nevet is. (Ábram, Ábrahám.)

A régi Keletre beköltözött népek a magyar kultúrát készen megkapták. Az érkezésük idején több mint háromezer év óta működő civilizációval találkoztak. Mindenütt magyar nyelvű népekkel kerültek kapcsolatba. A főnyelv, a királyok, papok, városok, falvak, tanyák lakossága Kr. e. 15-13.században mindenütt magyar volt. Őseink magyar földrajzi és helyneveket, magyar nyelvű szövegeket hagytak maguk után.

2016.05.29. (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Wikipédia adatai, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)